Nagybogo.HU | Nagybőgősök információs portálja


      Ma 2017. október 24., kedd, Salamon napja van.     Kapcsolat  Támogatás
Címlap Nagybőgősök Külföldiek Külföldiek (A-Z)

Külföldiek

Cím szűrő     Elemek száma 
Aaron, Jefferey
Abadie, Jean
Abbot, Douglas
Abriani, Corrado
Addison, John
Adelmann, Stefan
Agafanov, Dmitrij Fjodorovics
Ahrends, Fritz
Aksamit, Paul
Albert, Johann Josef
Altena, Quirijn van Regtereu
Amici, Vincenzo
Ancicka, Alexandr
Andersen, Anton Jörgen
Andrejev, Leopold Georgijevics
Andreoli, Giuseppe
Angell, Lawrence
Anglois, Luigi
Anyiszimov, Viktor Ivanovics
Apuzzi, Domenico
 
1 / 39 oldal
Belletti, Luigi
A XIX. században etűdöket írt a nagybőgő számára.


 
Mangone, Jeff
A Pittsburg Opera Orchestra szólamvezetője.


 

Profant, P.
Feltöltés alatt...


 

Grillo, Fernando
Róma, olasz nagybőgőművész, aki rendszeresen koncertezik mind Olaszországban,mind külföldön. Elsősorban modern művek előadójaként ismert. Néhány szerzeménnyel is gyarapította a nagybőgő irodalmát, játékát már több hanglemezen megörökítették. Saját megrendelésére építtetett, gitár alakú nagybőgőn játszik, és ezt a legkülönbözőbb hangolásokban használja. Gyakran mellőzi a kvarthangolást. Olykor némely művet gordonkavonóval szólaltat meg, s egyébként is francia vonófogást használ. Művészete nemcsak hangzásában élményt adó, hanem látványos is. Alaposan ismeri hangszerének hanghatásait és azokat ki is aknázza, ahogyan azt a sajtóban megállapították róla. 1983-ban Markneukirchenben a nemzetközi zsűri tagja volt..


 
Andrejev, Leopold Georgijevics
1923-ban született Moszkvában. Apja hegedűs, anyja énekesnő volt. Kitűnő zenekari muzsikusként és szó?istaként vált ismertté. Tízéves korában kezdett gordonkát tanulni. A II. világháború miatt azonban meg kellett szakítania tanulmányait, és csak 1947-ben szerelhetett le. Ekkor folytatta félbeszakított tanulmányait. 1948-ban Homenkónál nagybőgőzni kezdett, s hamarosan kitűnt képességeivel és eredményeivel. Már főiskolás korában fellépett szólistaként a rádióban. Diplomakoncertjén 1953-ban többek közt Glier ismert művét, a Prelűd, scherzo és tarantella-t játszotta, s ennek virtuóz előadásáért kitűnő minősítést kapott. A koncerten a zeneszerző is jelen volt, aki teljes megelégedését fejezte ki Andrejevnek. Ezt megelőzően, már 1951-től a moszkvai Rádiózenekar tagja lett, ahol 1966-tól szólamvezető és szólóbőgős címet kapott. Egyidejűleg a Moszkvai Kamarazenekarnak is tagja volt. A kamarazenélés művészi tevékenységének jelentős ága. Számos koncertjén léphetett fel nagyzenekari kísérettel, nagynevű karmesterek közreműködésével. Széles repertoárjában a nagybőgő irodalmának legjelentősebb művei mind helyet kaptak. Játékának legfontosabb jellemzői a szép hang és a virtuóz technika. Nagy sikert aratott Saint-Saens Gordonkaverseny-ének előadása 1966-ban, eredeti hangnemben és normál, zenekari hangolású nagybőgőn. Ő mutatta be a Szovjetunióban Tubin Nagybőgőverseny-ét 1968. június 5-ikén. Andrejev francia vonófogással játszik. Pedagógiai tevékenységet is folytat. Jeles tanítványa A. I. Balentyij.


 

Hiserich, Giuseppe
(1772-1851) Párma. Kitűnő és sikeres pedagógus volt. Legjobb tanítványai mint Montanari, Pinetti, Conti és mások előkelő helyet biztosítanak számára a nagybőgő történetében. Iskolát szerkesztett a háromhúros nagybőgő számára, valamint szonátákat és más műveket is írt.